Az első ötven év 1919-1969
Itt látszik az eredeti felirat |
A City Lit története az I.vh. után az irodalmi mozgalommal
kezdődött (Innen az elnevezés is: literaty –Lit). Az akkori londoni
városvezetés döntött úgy, hogy bővíteni kell a tanulási lehetőséget azon
fiatalok széles köre számára is, akik
nem feltétlenül szakmai képzettséget akarnak szerezni, hanem a tanulást
szélesen értelmezve hasznosan szeretnék eltölteni az idejüket.
Tehát egyfajta
felnőtteknek szóló tanulási lehetőség
biztosítását javasolták.
Művészeti foglalkozás papírral és fával |
1919-ben nyitotta meg kapuit a Londonban működő öt irodalmi
intézet egyikeként. Akkoriban az intézmény 4 tantermet bérelt egy másik
iskolától. Ahogy T.G. Williams, a City Lit egyik első oktatója
visszaemlékezéseiből tudhatjuk, a
kezdeményezés létrehozásakor a tiszta hit cselekedett. Az 5 intézmény
igazgatóját már az előtt kinevezték, hogy egyetlen diák is lett volna. A
feladatuk a tervezés, az alkotás volt és csak az után foglalkoztak a szervezés
kérdéseivel. Végül eldöntötték, hogy a város szívében is létrehoznak egy irodalmi intézetet.
A Városi Irodalmi Intézetek (City Literary Institute’s)
létszáma gyorsan stabilizálódott. A
kurzusok díja 2 shilling volt, a további kurzusé 1 shilling (Tudomásom szerint
abban az időben 1 font az 10 shilling volt). A létszám 1921/22-ben még 1200 fő,
ez a következő 6 évben 5000 főre emelkedett.
Felnőtt tanulók a könyvtárban.
A curriculum alapvető célja
a humán tárgyakban való jártasság fejlesztése volt, de minden diák
szabadon megválaszthatta, hogy melyik szinthez kapcsolódik. A tanárok
támogatták és bátorították őket, hogy találják meg a saját útjukat. A krónikák
azt írják, hogy ma el sem tudjuk képzelni, hogy ez milyen forradalmian új
megközelítés volt a felnőttek tanulásában a múlt század elején. Az már az én
megjegyzésem, hogy sajnos még mindig sok intézményben forradalminak számítana
ez a szemlélet.
Az 1920-as évek végére a létszám növekedése komoly problémát
jelentett a helyiségek tekintetében. Akkoriban a City Lit 25 különböző
épületben működött, csak így tudtak elegendő helyet biztosítani.
Végül 1928-ban beköltözhettek saját épületükbe, mert addigra
sikerült megfelelően rendbe hozni és átalakítani a korábban egészen más célokra
–mintegy nevelőintézetként - használt épületet.
Ezt követően még gyorsabb és intenzívebb fejlődés
indulhatott meg, tekintve, hogy már nem kellett a széttagoltsággal és a helyiség – gondokkal
küzdeni. Így mind a kutatások, mind a tanulási területek fejlesztése terén jelentős fejlődés indult meg. Egyre
több híres személyiség érezte úgy, hogy ott a helye mesterkurzusával a City Lit-ben.
Néhányan közülük: Dame Edith Sitwell, T.S. Eliot, G.K.
Chesterton, C. Day Lewis, Dorothy Sayers , Dylan Thomas.
A tevékenységei körök bővülésével hamarosan ismét kinőtték a
Goldsmith utcai épületet, így sor került annak lerombolására és immár
célirányos, a fejlesztési terveknek megfelelő funkciókkal bővített
újjáépítésére. 1939-ben nyílt meg az újjászületett épület, melyben már színház,
koncert terem és tornaterem is helyet kapott.
A tornateremben |
Ez idő tájt a szociális bizottság hatása volt
erősebb, így a célok elsősorban a magányosság elviselésének segítésére, az
idegenek megismerésére, az éppen aktuális segítségnyújtás megszervezésére
koncentráltak a nehéz időkben.
A City Lit 1939 -45 között is tovább folytatta tevékenységét a háborús
körülmények ellenére. Sokszor a Holborn és Covent Garden metróállomásokon
tartották a foglalkozásokat a bombázások idején.
A háború után és 50 évvel az alapítást követően 1969-re ez a központi
intézmény volt az egyetlen, amelyik fennmaradt az időközben létrehozott 16
közül.
Forrás:
Az 1980-as évektől napjainkig
Búcsú a kedvelt, ám kinőtt régi épülettől |
1987-ben sor került a City Lit bővítésére azzal a céllal, hogy a helyi közösség tanulási
színtérként is szolgáljon. Mindeközben a helyi társadalmat érintő tevékenységek
a központi irányítástól az 1990-ben újjászervezett kerületek fennhatósága alá
kerülő felnőttképzési intézményekbe helyeződtek.
Mindezen változások
következtében az intézmény a 80-as években folyamatosan fejlődött, a létszám növekedett,
a jelentkezők száma az 1987-87-es évben először érte el a 15 000-et.
1992-93-tól a jelentkezések meghaladták a 45 000
–et, ami 20 000 tanulót jelentett évente.
Az innovációra mindig fogékony City Lit újabb tartalmi
fejlesztéseket hajtott végre ebben az időszakban. Elsőként kezdték meg a
felnőttoktatók képzését, felzárkóztató/felkészítő kurzusokat hoztak létre a felsőoktatásba továbblépni készülőknek és további
tanulási lehetőséget biztosítottak a siketeknek.
Az 1990-es években az intézményt önálló alapítványi
intézménnyé alakították és az 1992-es felső-és felnőttképzési és felsőoktatási
törvénnyel összhangban egy a Further Education Funding Council (FEFC) által
speciáls céllal létrehozott intézmény lett. Ezáltal olyan irányítói környezetbe
került, mely szervezetek a teljes 16 év feletti, tehát a tankötelezettségi
koron túli tanulás biztosításáért feleltek.
London polgármestere, Kevin Livingstone átadja az új épületet a Keely Street -en |
A 2001-es mérföldkövet jelentett az LSC (Learning and Skills
Council) döntése, mellyel támogatta egy új, korszerű épület megépítését a
Keely Stree-ten. %0 év után ez volt az első alkalom, hogy új felnőttképzési intézetet építettek. Az épület bármilyen fogyatékossággal élő ember fogadására alkalmas, akadálymentesített. A neves építészek
(Allies és Morrison) által tervezett épület 2005 májusában nyitotta meg kapuit,
ezáltal a City Lit Európa legnagyobb felnőttképzési intézete lett.
A szépen kialakított korszerű épület azóta is vonzó a tanulni vágyó felnőttek számára.
Évente több mint 30 000 hallgató vesz részt a mintegy 4000 kurzus valamelyikén.
Pilates foglalkozás a korszerű fitness teremben | ||
Több, mint könyvtár - tudásközpont a City Lit-ben |
A
fejlesztések tovább folytatódnak, hiszen, mit ahogy azt Nick Moore-tól
az intézmény igazgatóhelyettesétől megtudtam ismét újabb helyiségeket
találniuk, hogy minden érdeklődőt továbbra is a megfelelő körülmények között fogadhassanak.
Forrás:
No comments:
Post a Comment