A tanulmányút ideje alatt kétféle módon szerezhetek tapasztalatokat közvetlenül a kurzusokról.
Egyrészt hospitálás útján, vagyis a hagyományos szóhasználattal élve óralátogatások alkalmával, másrészt tanulóként, vagyis a kurzus tagjaként.
Eddig az első módon volt alkalmam részt venni a tanfolyamokon.
Felnőttoktatói tanfolyamok tapasztalatai
Meglátogattam két PTLLS kurzust, vagyis olyan felnőttoktatói kurzusokat, melyek az alapot jelentik. (Részletesebben a Felnőttoktatók képzése c. bejegyzésben írtam erről a képzés típusról.)
A két kurzus tematikájában sok közös vonás volt, de alapvetően abban különböztek egymástól, hogy az egyik azokat az érdeklődőket készíti fel a felnőttekkel való foglalkozásra, akik kifejezetten valamilyen nyelvet szeretnének tanítani a későbbiekben. Ebből adódóan a kurzus résztvevőinek az angol nem anyanyelve. Ezen a kurzuson a módszertani megoldások tekintetében főként a nyelvtanítás módszerei koncentráltak, a példák, gyakorlatok erre vonatkoztak. A másik tanfolyamon mindenféle terület képviselői jelen voltak a tanácsadástól a jógán keresztül a főzésig.
A tanfolyamokon a berendezés, a fizikai környezet és az "ülésrend", a szervezési körülmények mind azt sugallták, hogy a középpontban nem a tanár, hanem a diákok állnak. A tanulási környezet kiegészült a virtuális környezettel is a Moodle-on keresztül. Ezt azért tartják fontosnak a nem kevert (blended) kurzusokon is, mert így a két foglalkozás közötti időben is kapcsolatban tudnak maradni egymással a résztvevők, belértve a tanárt is.
A foglalkozások elején mindig van valamilyen jégtörő gyakorlat, mellyel megteremtik a megfelelő légkört, ahol mindenki megnyilatkozik, illetve hozzájárul ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat a résztvevők.
A teljes idő alatt elenyésző volt a tanári előadás, inkább csak néhány mondatos kiegészítéseket, értelmezésekre szorítkozott. Megfigyelhető volt a peer munka illetve a csoportos tevékenység túlsúlya. Ehhez szükséges a tanár előzetese alapos felkészülése, az óra megfelelő előkészítettsége, változatos munkaformák és módszerek alkalmazása, ami mind jelen volt. Ez egy - egy résztémán belül is tetten érhető.
Szintén pozitív tapasztalat volt azt látni, hogy a tanárok megteremtik a folyamatosságot az egyes alkalmak között, vagyis mindig volt valamilyen utalás az előzőekben tanultakra, illetve a következő órák előkészítése is megtörtént azzal, hogy az órai és az otthoni feladatok kapcsolódást jelentettek az egyes órák között. Ilyen volt pl. a mikrotanítás előkészítése.
Így a felnőtt tanulók valóban részesévé válnak a folyamatoknak a tervezéstől az értékelésig.
Jó és alkalmazandó módszernek tartom, hogy a tanulók minden óra elején megkapják írásban is az adott óra céljait. Ezzel is a kiszámíthatóság, az aktív tanulói részvétel és felelősség erősödik. Az óra végén a tanultak összefoglalásán túl a tanulók lehetőséget kapnak személyes reflexióik megfogalmazására.
Az órák jó hangulatban teltek, a vidámság, a humor áthatotta az órák légkörét. Az oldott légkörben a tanulók természetesnek vették a tévedés lehetőségét, megélhették, hogy az a tanulás természetes velejárója.
Összefoglalva tehát mindaz, amit a felnőttek tanulásáról szóló irodalmakban megtalálható, megtapasztalható volt a látogatott kurzusokon:
- A felnőttek jelentős előzetes tapasztalattal rendelkeznek, amelyre érdemes és kell is építeni a tanulási-tanítási folyamatban.
- A felnőttek szívesen osztják meg tapasztalataikat társaikkal.
- Minőségi, megfelelően szervezett tanítást várnak el.
- Szeretik a vidámságot.
- A felnőtt tanulókat felnőttként kell kezelni a tanulási folyamatban.
- Motiválásuk során érdemes építeni előzetes tudásukra illetve a tanultak hasznosíthatóságára.
- Változatos szervezési módok és módszerek alkalmazása.
- Egyéni tanulási utak támogatása, páros (peer) és csoportos tanulás megvalósítása.
- Az értékelésben előtérbe kell helyezni annak támogató, fejlesztő jellegét.
- A felnőtteket be kell vonni a teljes folyamatba a tervezéstől az értékelésig. Kiszámíthatóvá kell tenni számukra a folyamatokat, hogy biztonságban érezhessék magukat.
- Az önálló (otthoni) tanulást segítő tanulási segédanyagok biztosítása.
Zenei fejlesztés tanulási nehézségekkel küzdőknek
A City Lit-ben számos egység
(Department) van, mely átfogja az összetartozó kurzusokat. Ezek közül egy az alábbi elnevezésű.
Fejlesztés: tanfolyamok
tanulási nehézséggel küzdőknek
Érdemes ideírni az angol
nyelvű megnevezést is: Progress: courses for people with learning difficulties.
A minap több kurzust is
meglátogattam itt és beszélgettem a terület vezetőjével.
Kérdésemre, hogy milyen
típusú nehézséggel küzdőket, milyen fogyatékkal, hátránnyal élőket fogadnak, kicsit meglepve azt
válaszolta: bármilyen.
És valóban, a csoportba
lépve láthatóan is többféle tanulási nehézséggel küzdő tanuló volt jelen. Volt
vak, kerekes székes, tanulásban akadályozott és még más is.
A fejlesztő foglalkozások,
amelyeken részt vettem az alábbiak :
-
World music . A kurzus célja, hogy a
résztvevők dalokat tanuljanak, dobon és más ütős hangszereken játszanak.
Hallgassanak zenét a világ különböző területeiről. Tapasztalják meg, hogy
fejezik ki az emberek az érzelmeiket zenével.
-
Jazz. Megtanulnak Jazz részleteket előadni,
illetve fejlesztik képességeiket. Választhatnak ritmus és dallam hangszerek
közül, melyiken szeretnének játszani. A csoport felkészül 12 bár blues-ra,
tanulnak swinget, latin jazz-t is és
felkészülnek egy előadásra.
A látottak, tapasztaltak:
Duncan, a kurzus tutora
szemlélete és minden megnyilvánulása a támogatásról szólt, de olyan módon, hogy
egyidejűleg a felnőtt tanulók személyiségét, akaratát, szándékait minden
esetben figyelembe vette és tiszteletben tartotta. Most ez így leírva furcsán
hangzik nekem is, mert a leírtak olyan könyvszagúak és nem adják vissza azt a
természetességet, ahogy minden zajlott. A résztvevők között nagyon komoly
tanulásban akadályozottak is voltak. Mindenkihez ugyanazzal a figyelemmel,
érdeklődéssel fordult. Fantasztikus volt látni, ahogy bevonta őket a
folyamatokba. Szöveget írtak/mondtak dallamra, közösen énekeltek, doboltak. Jól
érezték magukat. Duncan engem is bevont a foglalkozásba, én is helyet foglaltam
a körben, ugyanúgy doboltam, énekeltem, mint a résztvevők. Ezt is fontos
momentumnak tartom. A foglalkozás végén pedig mindenki reagált a történtekre azzal, hogy megfogalmazta, mi volt az, ami neki a leginkább tetszett.
Ha a blog olvasói között van
olyan, aki tudna küldeni nagyon egyszerű magyar dalokat, Duncan szívesen
felhasználná azokat a fejlesztő foglalkozásokon.
A résztvevők egy része képes
önálló életvitelre, de vannak, akik támogatásra
szorulnak. Őket szociális segítő kíséri el a foglalkozásra.
Ezek a zenei kurzusok tehát
a fejlesztést szolgálják. A fejlesztés területén a következő
kurzuslehetőségeket találjuk még:
Élettörténetek
Munkavállalási készségek
Matematika
A többségi oktatásban való részvételre való előkészítés
- Nem akkreditált tanfolyamok:
-
Ismerd meg Londont!
-
Együtt tanulni
-
Egészséges életmód
-
Számítógép használat
-
Digitális fotózás
-
Világzene
-
Készítsünk zenét számítógéppel
-
Színház
-
Táncok a világból
-
Textilmunka
-
Művészeti műhely
-
Rajzolás és festés
E fejlesztő tanfolyamokon
való részvételnek egyrészt célja a személyes fejlesztés, ezzel együtt az is,
hogy a résztvevők inkluzív módon vehessenek részt a későbbiekben bármelyik
választott tanfolyamon. Itt tehát megtapasztalhatjuk, hogy az inkluzív
megközelítéshez, gyakorlathoz nem elegendő, ha azt elfogadjuk, szemléletünkkel
támogatjuk, kellenek hozzá megfelelő szakemberek, ki-bejárási lehetőségek,
eszközök. Nagyon jó volt látni, hogy ezek a fejlesztések felnőtt korban is
támogatják a felnőttek tanulását.
A fenti tanfolyamokon túl
tréningeket is kínálnak tanulási nehézségekkel küzdő emberekkel foglalkozók
számára.
Ez nagyon jó! Az ember kedvet kap a bejegyzésed alapján, hogy részt vegyen egy ilyenen! Egyébként a kurzusokon milyen az életkori eloszlás? Vannak fiatalabbak és idősebbek is?
ReplyDeleteIgen, tényleg jó. Teljes mértékben alkalmazkodnak a felnőttek igényeihez, jellemzőihez, tanulási szokásaihoz. Az életkori elosztás teljesen vegyes. Az itt említett kurzusok a hagyományos értelemben akkreditált kurzusok, teát hivatalos végzettséget adnak. Itt a legidősebb, akit láttam, úgy 55-58 éves lehetett és voltak 20 körüliek is. De más kurzusokon nem ritka a 70 körüli, vagy a fölötti tanuló. majd hamarosan bemutatom az életkor szerinti eloszlást is egy bejegyzésben. Köszönöm, hogy rákérdeztél. Még annyit, hogy szombaton, amíg vártam a kurzus kezdetét, gondoltam bemegyek a könyvtárba. 10-kor nyit, 10 előtt pár perccel értem oda, de már nem fértem be az előtérbe, annyian voltak..szintén teljesen vegyes életkori eloszlásban.
ReplyDelete